Az egészséges ember pszichológiája - Mérő László TSU-kurzusa 20 előadásban
Az "Egészséges ember pszichológiája" című sorozatban Mérő László professzor mélyrehatóan vizsgálja az emberi boldogság, hit, motiváció és érzelmek pszichológiáját. A 20 előadásból álló kurzus bemutatja, hogy mitől érezzük jól magunkat a bőrünkben, miként hat a hit és a motiváció életünkre, valamint hogy az érzelmek milyen szerepet játszanak a gondolkodásban. A sorozat rávilágít az intelligencia természetére, a kreativitás és érzelmi intelligencia kapcsolatára, valamint arra, hogy tudat alatt miként működünk. Az előadások gyakorlati példákon keresztül segítik megérteni a pszichológia elméleti alapjait és az emberi viselkedés komplexitását.
Az előadások a Részletes tartalom fülön találhatóak.
A kurzus vázlata:
- I. Fejezet: Mitől érezzük magunkat jól a bőrünkben?
- 1. Előadás: Mi az, hogy egészséges ember?
- 2. Előadás: A boldogság pszichológiája
- 3. Előadás: A hit pszichológiája
- 4. Előadás: A motivációk
- II. Fejezet: Az érzelmek működése
- 1. Előadás: Az alapérzelmek
- 2. Előadás: Az evolúció kontármunkája
- 3. Előadás: Az érzelmek szerepe a gondolkodásban
- 4. Előadás: A kognitív disszonancia
- III. Fejezet: A szellemi képességek
- 1. Előadás: Az intelligencia természete és mérése
- 2. Előadás: Kreativitás, érzelmi intelligencia
- 3. Előadás: A tanulás
- 4. Előadás: Az intuíció működése
IV. Fejezet: A tudattalan ereje
- 1. Előadás: A tudattalan fogalma és működése
- 2. Előadás: A freudi énvédő mechanizmusok
- 3. Előadás: A reziliencia fogalma és működése
- 4. Előadás: A válságkezelés pszichológiai eszközei
V. fejezet: A módosult tudatállapotok
- 1. Előadás: A módosult tudatállapotok
- 2. Előadás: Gondolkodás módosult tudatállapotban
- 3. Előadás: A varázsigék természete és működése
- 4. Előadás: A kooperáció és a versengés pszichológiája
Tekintsd meg Mesterkurzusunk I. fejezetének 1. előadását!
Kattints a "Nézz bele" fülre.
I. Fejezet: Mitől érezzük magunkat jól a bőrünkben?
A pszichológia hagyományosan annak a tudománya, hogy mi mindentől tudjuk magunkat boldogtalannak érezni. Csak az utóbbi 25-30 évben kezdett el azzal is foglalkozni, hogy min múlik az, hogy időnként mégiscsak egészen jól érezzük magunkat a bőrünkben. Ez a tudomány, amit pozitív pszichológiának neveztek el, még eléggé fiatal, de máris nagyon látványos és időnként kifejezetten meglepő eredményeket ért el. Az egyik legfontosabb eredmény dióhéjban: mindenki másképp érzi magát jól a bőrében, vagy egy kicsit fellengzősebben: mindenki mástól lesz boldog.
I. Fejezet 1. Előadása: Mi az, hogy egészséges ember?
Létezik-e egyáltalán olyan, hogy egészséges ember? A válaszom: igen, létezik, sőt, a legtöbben azok vagyunk akkor is, ha időről időre vannak súlyos lelki problémáink.
És miért pszichológiáról beszélünk, miért nem szép magyar szóval lélektanról? A válaszom: azért, mert nagyon más a két dolog. Az előadásban bemutatjuk, hogyan lett a pszichológia filozofálásból egyértelműen természettudomány, és elemezzük pszichológiai kísérletezés nehézségeit és szépségeit is.
Hozzáférés az előadásokhoz bármilyen eszközről, bármikor. A megvásárolt kurzusok soha nem járnak le, akárhányszor újranézheted.
Hallgasd meg a legjobb szakembereket, akik megosztják sikertörténeteiket és tanácsaikat.
Tanuld meg a legújabb trendeket és legfontosabb témákat a választott szakterületeden.
Fejleszd pénzügyi intelligenciád és vezess sikeres üzletet!
Létezik-e egyáltalán olyan, hogy egészséges ember? A válaszom: igen, létezik, sőt, a legtöbben azok vagyunk akkor is, ha időről időre vannak súlyos lelki problémáink. És miért pszichológiáról beszélünk, miért nem szép magyar szóval lélektanról? A válaszom: azért, mert nagyon más a két dolog. Az előadásban bemutatjuk, hogyan lett a pszichológia filozofálásból egyértelműen természettudomány, és elemezzük pszichológiai kísérletezés nehézségeit és szépségeit is.
KosárbaEz a manapság igen divatos kutatási témának a címe eléggé nagyképű és félrevezető. Egyszerűen annak a kutatásáról van szó, hogy mitől érzik magukat az emberek időnként jól a bőrükben? Kiderült, hogy ezt három fő komponens határozza meg: legyen elég sok pozitív érzelem az életünkben, legyenek olyan tevekénységeink, amelyekben jól el tudunk mélyedni, és legyen az életünknek olyan területe is, amely valamennyire transzcendens, azaz túlmutat a puszta életünkön. Mindenki összeállít magának ezekből egy az ő számára optimális „portfóliót” – és mindenkinél mások az egyes komponensek számára optimális arányai. Ebben az előadásban az első két komponens működését elemezzük, a harmadikat a következőben.
KosárbaMivel a hit is gondolkodási folyamat és viselkedés, ennek kutatása is a pszichológiához tartozik. Az ilyen kutatásokból egyetlenegy dolog biztosan nem derül ki: hogy van-e Isten vagy nincs. Kiderül viszont, hogy a hit valóban „hegyeket képes megmozgatni”. Például vannak betegségek, amelyekből
a hívők jobban gyógyulnak, mint a nem hívők, de vannak olyanok is, amelyekből a nem hívők gyógyulnak meg könnyebben. Pszichológiai szempontból a hit bármelyik formája (az istenhit, az ateizmus vagy valami egészen másfajta, például környezetvédő hit is) be tudja tölteni a szerepét a
boldogság-portfólióban.
A 20. század motivációkutatásainak alapja a Maslow-piramis volt, ami azonban a gazdasági motivációk esetében lényegében alkalmazhatatlannak bizonyult. A 21. század motivációi elsősorban a boldogságkutatás eredményeire építenek. A motiváció mindenkinél akkor működik jól, ha az ő személyes boldogságportfóliójához jól illeszkedik.
KosárbaAz alapérzelemnek ezeket szokták tekinteni: öröm, szomorúság, düh, undor, félelem és meglepődés. Van, aki hozzávesz még 2-3 érzelmet, például a megkönnyebbülést vagy az unalmat, van, aki ezek közül is csak 4-5-öt fogad el alapérzelemnek, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy miért nagyjából
ezeket tekintik a pszichológusok alapérzelmeknek, és miért nem tartozik ide például egy olyan alapvetően fontos érzelem, mint a szeretet?
Röviden: azért nem, mert egészen más mechanizmusok alapján működik. Az alapérzelmek velünk születettek, a szeretet viszont tanult érzelem. De honnan tudjuk egyáltalán, hogy léteznek tanult érzelmek? A tanult tehetetlenség létezését bizonyító kíséretek.
KosárbaHogyan sikerült bebizonyítani a tanult tehetetlenség segítségével, hogy léteznek olyan testi betegségek, amelyeknek pszichés oka van? A tanult tehetetlenség gyógyításának lehetőségei. A tanult optimizmus. Az érzelmek evolúciója – miért ennyire kuszák az érzelmeink? Az evolúció nem tervez, hanem gányol. Okos és buta érzelmek. Az okos embernek okos érzelmei is vannak, de vannak ugyanolyan buta érzelmei is, mint mindenki másnak – és ezek teljesen össze vannak keveredve.
KosárbaKísérletek, amelyek bizonyítják, hogy a tisztán logikus, racionális gondolkodásban is fontos szerepet játszanak az érzelmek. Az okos embernek okos érzelmei is vannak, de emellett vannak ugyanolyan buta érzelmei is, mint mindenki másnak. Descartes tévedése: a test és a lélek egyáltalán nem két
egymástól élesen szétváló rendszer, hanem elválaszthatatlanul összefüggenek egymással – de mindenkinél másképpen. Mindenkinek érdemes megismernie, hogy konkrétan az ő esetében az egyes fajta saját érzelmei hogyan hatnak a gondolkodására, mert ezzel javíthatja annak hatékonyságát.
Az előadásban erre konkrét példákat is mutatunk.
A modern pszichológia tudományának egyik legfontosabb felfedezése a kognitív disszonanciával kapcsolatos viselkedéseink leírása. A kognitív disszonancia egymással ellentétes tudattartalmak vagy érzelmek egyidejű jelenlétét jelenti. Az ember a kognitív disszonanciát lehetőleg megpróbálja megszüntetni, méghozzá a lehető legkisebb pszichológiai ellenállás irányába.
Az ezt bizonyító kísérletekből nemcsak a pszichológiai működéseinket sikerült jobban megérteni, de például azt is, hogy miképp, milyen mechanizmusokon keresztül működik a pénz motivátorként és mikor nem.
Emile Boring, a világ első pszichológia-tanszékének alapítója írta: „Az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek.” Ezt azóta gyakran gúnyosan idézik, hogy a pszichológusok milyen körben forgó érveléseket alkalmaznak. Pedig Boring gondolata nagyon is hozzájárult ahhoz, hogy
megértsük az intelligencia természetét, és mérni is tudjuk. Kiderült, hogy az intelligencia az adott kulturális környezetben való tájékozódás képessége – ami persze számos további kérdést is felvet, például, hogy létezik-e kultúrafüggetlen intelligencia?
A válasz erre ugyanaz, mint amit a military shop eladója adott arra a kérdésre, hogy „Terepszínű gatya van?” – „Van, de nem találjuk!”
Az előző előadásból kiderült, hogy az intelligenciát meglehetősen egzakt módon tudjuk mérni. Ezen felbátorodva remélhető volt, hogy más fontos intellektuális képességek, például a kreativitás is hasonló módszerrel mérhetőek lesznek. Sajnos ez a remény nem vált be, ez a módszer a kreativitásra nem működött. Az viszont kiderült, hogy ellentétben az intelligenciával, a kreativitás kifejezés alatt mindenki mást ért. Ami még furcsább, hogy az érzelmi intelligencia fogalmáról viszont kiderült, hogy ez a nagyon hirtelen divatba jött fogalom valójában a normál intelligencia szerves része, nem valami
nagyon speciális dolog.
Ettől még persze egy jól használható fogalom.
Az előadásban megismerkedünk a tanulás fő formáival: a habituációval, a kondicionálással és a komplex tanulással. Eközben olyan kérdéseket is érintünk, mint hogy honnan tudjuk, hogy az embernek vannak a születése előtti időkről, az anyaméhből is emlékei: ezt is egy speciális kondicionálás-kísérlettel lehetett kimutatni. A komplex tanulás kapcsán pedig megismerkedünk a
szakértelem természetével és szintjeivel, megértjük, hogy miért tud egy sakknagymester egyszerre akár harminc erős amatőr játékossal is egyesével megküzdeni, és mindegyiket legyőzni.
A gondolkodási heurisztikák olyan nem tisztán racionális, de hatékony, gyors és többnyire helyes eredményre vezető eljárások, amelyeket lépten-nyomon használunk a gondolkodásban, és amelyek néha jól előre jelezhető súlyos tévedésekhez is vezetnek. Ezek a heurisztikák számos gyakori és makacsul hibás gazdasági döntésünket is megmagyarázzák. Ezek felfedezéséért kapott egy pszichológus (Daniel Kahneman) közgazdasági Nobel-díjat 2002-ben. A közgazdászok számára megvilágosító erejű volt az a felismerés, hogy az is a racionalitás egy formája, ha számításba vesszük gondolkodásunk stabilan nem racionális voltát.
KosárbaSigmund Freud elméletének egyik alapfogalma a tudattalan. Eleinte Freud inkább a tudatalatti kifejezést használta, de kiderült, hogy a tudattalan szó jobban megragadja a lényeget. De honnan tudhatjuk biztosra, hogy egyáltalán létezik ilyesmi az emberben? Az előadásban bemutatjuk azokat a kísérleteket, amelyek eredményei ezt a legszkeptikusabbak számára is kétségtelenné tették, és amelyekből következtethetünk a tudattalan működésének főbb elveire. A tudattalan és a parapszichológiai jelenségek.
Freud mai szemmel.
A freudi tudattalan énvédő mechanizmusok (elfojtás, regresszió, racionalizálás, intellektualizálás, projekció, reakcióképzés, tagadás, áttolás/szublimálás) bemutatása. Mi okozhatja ezek hibáit, és miképpen lehet kijavítani azokat? Nem kell mindig mindent meggyógyítani, sokszor elég csak a védekező mechanizmust megerősíteni. Az énvédő mechanizmusok működése a mindennapokban. A freudi szimbólumok a népdalokban és a gyerekdalokban.
KosárbaA reziliencia fogalma olyan eseteket foglal össze, amelyekben egy súlyos trauma vagy veszteség után nemhogy össze tudja magát szedni az ember, hanem még erősebbé, még jobbá válik, mint előtte volt. A reziliencia működésére remek példa a bunyó, például a boksz, amely egy olyan sport, ahol a győztest is nagyon megverik. Jó bokszoló csak abból lesz, aki a bekapott ütésekből erőt tud meríteni. Ilyen szempontból a sakk is bunyó, arra is érvényes mindez – sőt kiderül, hogy még a szó is fegyver.
Egy általános elv a reziliencia kialakításához az okos egyszerűség. Ennek egy különösen hatékony formájára később, a varázsigékről szóló előadásban még visszatérünk.
Az előző előadásban bemutatott reziliencia mellett még három fontos pszichológiai válságkezelési eszközt mutatunk be: az „úgy döntöttem, hogy elhiszem” stratégiát, a komfortzóna elhagyását vagy legalábbis kitágítását és a konvertibilis tudás megszerzését. Bemutatjuk azt a matematikai tényt (és
annak pszichológiai következményeit), hogy miközben „békeidőben” a közepes kockázatokat érdemes leginkább elvállalni, válság idején pont azokat célszerű elkerülni. A válságok idején sok nagyon kicsi és egy-két nagyon nagy kockázatot érdemes vállalni.
A módosult tudatállapotok közül a hipnózis bizonyult a legjobban kutathatónak, és az utóbbi fél évszázadban a kutatások számos váratlan felfedezésre vezettek. Az előadásban megismerkedünk a szimulánsokkal végzett kísérletekkel, amelyekből kiderült, hogy a módosult tudatállapotokban is minden az agyban dől el. A szimulánsok nem a látványos fizikai jelenségekkel, hanem a gondolkodásuk jellegével voltak csak lebuktathatók.
KosárbaKépesek vagyunk-e valódi gondolkodásra, azaz a világról új ismeretek szerzésére módosult tudatállapotban? A válasz erre a kérdésre határozott igen. Az előadásban megismerkedünk a transzlogika fogalmával, és bemutatjuk azt a hosszú és kalandos utat, amelynek a végigjárásával sikerült a kísérleti pszichológiának bebizonyítania, hogy a módosult tudatállapotokban is képesek
vagyunk valódi gondolkodásra, és ennek fő eszközét, a transzlogikát a normál tudatállapotunkban is gyakran használjuk.
A hipnózis állapotát a hipnotizőr pusztán szavakkal hozza létre, és hasonló „varázsigéket” sok hétköznapi helyzetben is alkalmazunk, például a futóedző így segítheti módosult tudatállapotban futó versenyzőjét. A varázsigék mindig az adott helyzet legegyszerűbb, legfrappánsabb, de még épp nem túlegyszerűsített, frappáns megfogalmazásával hatnak. Szó esik a varázsigék veszélyeiről is: a negatív varázsige is varázsige! Az előadásban megismerkedünk a sportedzők, az orvosok, a pszichológusok, a tanárok, az üzleti coachok tipikus varázsigéivel.
KosárbaEgy egészséges emberben egyszerre jelen van a hajlandóság a kooperációra és a versengésre is, és mindkettő létrehozhat módosult tudatállapotot is. Mindenki számára más és más arányban optimális a kettő jelenléte. Ez hasonlít arra, amit a kurzus elején a boldogság-portfólió esetében láttunk. Igenis létezik olyan, hogy egy ember pszichésen egészséges, sőt a legtöbb ember az. Ez azonban mindenki esetében ugyanazoknak a dolgoknak más és más, egyénileg különböző arányát jelenti. A kurzus tanulságainak rövid összegzése: óvakodjunk attól, aki olyan terméket, eszmét vagy bármit ajánl, amiről azt állítja, hogy mindenkinek egyaránt jó!
KosárbaAtkinson, R. C., Hilgard, E.: Pszichológia
Csíkszentmihályi M.: Flow
Gopnik, A., P. K. Kuhl: Bölcsek a bölcsőben
Kahneman, D.: Gyors és lassú gondolkodás
Mérő L.: Az érzelmek logikája
Mérő L.: Az ész segédigéi
Neisser, U.: Megismerés és valóság
Popper P.: Lélekrágcsálók
Watzlawick, P., Weakland, J. H., Fish, R.: Változás
📚
array(15) {
["id"]=>
string(1) "1"
["course_block_id"]=>
string(1) "1"
["title"]=>
string(31) "Mi az, hogy egészséges ember?"
["body"]=>
string(793) "<p>Létezik-e egyáltalán olyan, hogy egészséges ember? A válaszom: igen, létezik, sőt, a legtöbben azok vagyunk akkor is, ha időről időre vannak súlyos lelki problémáink. És miért pszichológiáról beszélünk, miért nem szép magyar szóval lélektanról? A válaszom: azért, mert nagyon más a két dolog. Az előadásban bemutatjuk, hogyan lett a pszichológia filozofálásból egyértelműen természettudomány, és elemezzük pszichológiai kísérletezés nehézségeit és szépségeit is.</p>
"
["short"]=>
string(0) ""
["priority"]=>
string(1) "0"
["people_id"]=>
string(1) "1"
["src_promotion"]=>
string(18) "/videos/1012024233"
["src_video"]=>
string(5) "embed"
["embed"]=>
string(447) "<div style="padding:56.25% 0 0 0;position:relative;"><iframe src="https://player.vimeo.com/video/994390078?title=0&byline=0&portrait=0&badge=0&autopause=0&player_id=0&app_id=58479" frameborder="0" allow="autoplay; fullscreen; picture-in-picture; clipboard-write" style="position:absolute;top:0;left:0;width:100%;height:100%;" title="m-01-finala"></iframe></div><script src="https://player.vimeo.com/api/player.js"></script>"
["embed_id"]=>
string(9) "994390078"
["active"]=>
string(1) "1"
["is_free"]=>
string(1) "0"
["when_published"]=>
string(19) "2024-12-07 09:11:52"
["when_updated"]=>
string(19) "2024-12-07 09:11:52"
}
Instagram:
Facebook:
Ha inkább előadást néznél, ezek érdekesek lehetnek a számodra
Bojár Gábor: Intuíciók / STREAMING
Az egészséges ember pszichológiája - Mérő László TSU-kurzusa 20 előadásban
Az "Egészséges ember pszichológiája" című sorozatban Mérő László professzor mélyrehatóan vizsgálja az emberi boldogság, hit, motiváció és érzelmek pszichológiáját. A 20 előadásból álló kurzus bemutatja, hogy mitől érezzük jól magunkat a bőrünkben, miként hat a hit és a motiváció életünkre, valamint hogy az érzelmek milyen szerepet játszanak a gondolkodásban. A sorozat rávilágít az intelligencia természetére, a kreativitás és érzelmi intelligencia kapcsolatára, valamint arra, hogy tudat alatt miként működünk. Az előadások gyakorlati példákon keresztül segítik megérteni a pszichológia elméleti alapjait és az emberi viselkedés komplexitását.
Az előadások a Részletes tartalom fülön találhatóak.
A kurzus vázlata:
- I. Fejezet: Mitől érezzük magunkat jól a bőrünkben?
- 1. Előadás: Mi az, hogy egészséges ember?
- 2. Előadás: A boldogság pszichológiája
- 3. Előadás: A hit pszichológiája
- 4. Előadás: A motivációk
- II. Fejezet: Az érzelmek működése
- 1. Előadás: Az alapérzelmek
- 2. Előadás: Az evolúció kontármunkája
- 3. Előadás: Az érzelmek szerepe a gondolkodásban
- 4. Előadás: A kognitív disszonancia
- III. Fejezet: A szellemi képességek
- 1. Előadás: Az intelligencia természete és mérése
- 2. Előadás: Kreativitás, érzelmi intelligencia
- 3. Előadás: A tanulás
- 4. Előadás: Az intuíció működése
IV. Fejezet: A tudattalan ereje
- 1. Előadás: A tudattalan fogalma és működése
- 2. Előadás: A freudi énvédő mechanizmusok
- 3. Előadás: A reziliencia fogalma és működése
- 4. Előadás: A válságkezelés pszichológiai eszközei
V. fejezet: A módosult tudatállapotok
- 1. Előadás: A módosult tudatállapotok
- 2. Előadás: Gondolkodás módosult tudatállapotban
- 3. Előadás: A varázsigék természete és működése
- 4. Előadás: A kooperáció és a versengés pszichológiája
Tekintsd meg Mesterkurzusunk I. fejezetének 1. előadását!
Kattints a "Nézz bele" fülre.
I. Fejezet: Mitől érezzük magunkat jól a bőrünkben?
A pszichológia hagyományosan annak a tudománya, hogy mi mindentől tudjuk magunkat boldogtalannak érezni. Csak az utóbbi 25-30 évben kezdett el azzal is foglalkozni, hogy min múlik az, hogy időnként mégiscsak egészen jól érezzük magunkat a bőrünkben. Ez a tudomány, amit pozitív pszichológiának neveztek el, még eléggé fiatal, de máris nagyon látványos és időnként kifejezetten meglepő eredményeket ért el. Az egyik legfontosabb eredmény dióhéjban: mindenki másképp érzi magát jól a bőrében, vagy egy kicsit fellengzősebben: mindenki mástól lesz boldog.
I. Fejezet 1. Előadása: Mi az, hogy egészséges ember?
Létezik-e egyáltalán olyan, hogy egészséges ember? A válaszom: igen, létezik, sőt, a legtöbben azok vagyunk akkor is, ha időről időre vannak súlyos lelki problémáink.
És miért pszichológiáról beszélünk, miért nem szép magyar szóval lélektanról? A válaszom: azért, mert nagyon más a két dolog. Az előadásban bemutatjuk, hogyan lett a pszichológia filozofálásból egyértelműen természettudomány, és elemezzük pszichológiai kísérletezés nehézségeit és szépségeit is.
Bod Péter Ákos: Az inflációról
Az egészséges ember pszichológiája - Mérő László TSU-kurzusa 20 előadásban
Az "Egészséges ember pszichológiája" című sorozatban Mérő László professzor mélyrehatóan vizsgálja az emberi boldogság, hit, motiváció és érzelmek pszichológiáját. A 20 előadásból álló kurzus bemutatja, hogy mitől érezzük jól magunkat a bőrünkben, miként hat a hit és a motiváció életünkre, valamint hogy az érzelmek milyen szerepet játszanak a gondolkodásban. A sorozat rávilágít az intelligencia természetére, a kreativitás és érzelmi intelligencia kapcsolatára, valamint arra, hogy tudat alatt miként működünk. Az előadások gyakorlati példákon keresztül segítik megérteni a pszichológia elméleti alapjait és az emberi viselkedés komplexitását.
Az előadások a Részletes tartalom fülön találhatóak.
A kurzus vázlata:
- I. Fejezet: Mitől érezzük magunkat jól a bőrünkben?
- 1. Előadás: Mi az, hogy egészséges ember?
- 2. Előadás: A boldogság pszichológiája
- 3. Előadás: A hit pszichológiája
- 4. Előadás: A motivációk
- II. Fejezet: Az érzelmek működése
- 1. Előadás: Az alapérzelmek
- 2. Előadás: Az evolúció kontármunkája
- 3. Előadás: Az érzelmek szerepe a gondolkodásban
- 4. Előadás: A kognitív disszonancia
- III. Fejezet: A szellemi képességek
- 1. Előadás: Az intelligencia természete és mérése
- 2. Előadás: Kreativitás, érzelmi intelligencia
- 3. Előadás: A tanulás
- 4. Előadás: Az intuíció működése
IV. Fejezet: A tudattalan ereje
- 1. Előadás: A tudattalan fogalma és működése
- 2. Előadás: A freudi énvédő mechanizmusok
- 3. Előadás: A reziliencia fogalma és működése
- 4. Előadás: A válságkezelés pszichológiai eszközei
V. fejezet: A módosult tudatállapotok
- 1. Előadás: A módosult tudatállapotok
- 2. Előadás: Gondolkodás módosult tudatállapotban
- 3. Előadás: A varázsigék természete és működése
- 4. Előadás: A kooperáció és a versengés pszichológiája
Tekintsd meg Mesterkurzusunk I. fejezetének 1. előadását!
Kattints a "Nézz bele" fülre.
I. Fejezet: Mitől érezzük magunkat jól a bőrünkben?
A pszichológia hagyományosan annak a tudománya, hogy mi mindentől tudjuk magunkat boldogtalannak érezni. Csak az utóbbi 25-30 évben kezdett el azzal is foglalkozni, hogy min múlik az, hogy időnként mégiscsak egészen jól érezzük magunkat a bőrünkben. Ez a tudomány, amit pozitív pszichológiának neveztek el, még eléggé fiatal, de máris nagyon látványos és időnként kifejezetten meglepő eredményeket ért el. Az egyik legfontosabb eredmény dióhéjban: mindenki másképp érzi magát jól a bőrében, vagy egy kicsit fellengzősebben: mindenki mástól lesz boldog.
I. Fejezet 1. Előadása: Mi az, hogy egészséges ember?
Létezik-e egyáltalán olyan, hogy egészséges ember? A válaszom: igen, létezik, sőt, a legtöbben azok vagyunk akkor is, ha időről időre vannak súlyos lelki problémáink.
És miért pszichológiáról beszélünk, miért nem szép magyar szóval lélektanról? A válaszom: azért, mert nagyon más a két dolog. Az előadásban bemutatjuk, hogyan lett a pszichológia filozofálásból egyértelműen természettudomány, és elemezzük pszichológiai kísérletezés nehézségeit és szépségeit is.
Mérő László: A vágy logikája / STREAMING
Az egészséges ember pszichológiája - Mérő László TSU-kurzusa 20 előadásban
Az "Egészséges ember pszichológiája" című sorozatban Mérő László professzor mélyrehatóan vizsgálja az emberi boldogság, hit, motiváció és érzelmek pszichológiáját. A 20 előadásból álló kurzus bemutatja, hogy mitől érezzük jól magunkat a bőrünkben, miként hat a hit és a motiváció életünkre, valamint hogy az érzelmek milyen szerepet játszanak a gondolkodásban. A sorozat rávilágít az intelligencia természetére, a kreativitás és érzelmi intelligencia kapcsolatára, valamint arra, hogy tudat alatt miként működünk. Az előadások gyakorlati példákon keresztül segítik megérteni a pszichológia elméleti alapjait és az emberi viselkedés komplexitását.
Az előadások a Részletes tartalom fülön találhatóak.
A kurzus vázlata:
- I. Fejezet: Mitől érezzük magunkat jól a bőrünkben?
- 1. Előadás: Mi az, hogy egészséges ember?
- 2. Előadás: A boldogság pszichológiája
- 3. Előadás: A hit pszichológiája
- 4. Előadás: A motivációk
- II. Fejezet: Az érzelmek működése
- 1. Előadás: Az alapérzelmek
- 2. Előadás: Az evolúció kontármunkája
- 3. Előadás: Az érzelmek szerepe a gondolkodásban
- 4. Előadás: A kognitív disszonancia
- III. Fejezet: A szellemi képességek
- 1. Előadás: Az intelligencia természete és mérése
- 2. Előadás: Kreativitás, érzelmi intelligencia
- 3. Előadás: A tanulás
- 4. Előadás: Az intuíció működése
IV. Fejezet: A tudattalan ereje
- 1. Előadás: A tudattalan fogalma és működése
- 2. Előadás: A freudi énvédő mechanizmusok
- 3. Előadás: A reziliencia fogalma és működése
- 4. Előadás: A válságkezelés pszichológiai eszközei
V. fejezet: A módosult tudatállapotok
- 1. Előadás: A módosult tudatállapotok
- 2. Előadás: Gondolkodás módosult tudatállapotban
- 3. Előadás: A varázsigék természete és működése
- 4. Előadás: A kooperáció és a versengés pszichológiája
Tekintsd meg Mesterkurzusunk I. fejezetének 1. előadását!
Kattints a "Nézz bele" fülre.
I. Fejezet: Mitől érezzük magunkat jól a bőrünkben?
A pszichológia hagyományosan annak a tudománya, hogy mi mindentől tudjuk magunkat boldogtalannak érezni. Csak az utóbbi 25-30 évben kezdett el azzal is foglalkozni, hogy min múlik az, hogy időnként mégiscsak egészen jól érezzük magunkat a bőrünkben. Ez a tudomány, amit pozitív pszichológiának neveztek el, még eléggé fiatal, de máris nagyon látványos és időnként kifejezetten meglepő eredményeket ért el. Az egyik legfontosabb eredmény dióhéjban: mindenki másképp érzi magát jól a bőrében, vagy egy kicsit fellengzősebben: mindenki mástól lesz boldog.
I. Fejezet 1. Előadása: Mi az, hogy egészséges ember?
Létezik-e egyáltalán olyan, hogy egészséges ember? A válaszom: igen, létezik, sőt, a legtöbben azok vagyunk akkor is, ha időről időre vannak súlyos lelki problémáink.
És miért pszichológiáról beszélünk, miért nem szép magyar szóval lélektanról? A válaszom: azért, mert nagyon más a két dolog. Az előadásban bemutatjuk, hogyan lett a pszichológia filozofálásból egyértelműen természettudomány, és elemezzük pszichológiai kísérletezés nehézségeit és szépségeit is.
Mérő László: Mindenki másképp boldog
Az egészséges ember pszichológiája - Mérő László TSU-kurzusa 20 előadásban
Az "Egészséges ember pszichológiája" című sorozatban Mérő László professzor mélyrehatóan vizsgálja az emberi boldogság, hit, motiváció és érzelmek pszichológiáját. A 20 előadásból álló kurzus bemutatja, hogy mitől érezzük jól magunkat a bőrünkben, miként hat a hit és a motiváció életünkre, valamint hogy az érzelmek milyen szerepet játszanak a gondolkodásban. A sorozat rávilágít az intelligencia természetére, a kreativitás és érzelmi intelligencia kapcsolatára, valamint arra, hogy tudat alatt miként működünk. Az előadások gyakorlati példákon keresztül segítik megérteni a pszichológia elméleti alapjait és az emberi viselkedés komplexitását.
Az előadások a Részletes tartalom fülön találhatóak.
A kurzus vázlata:
- I. Fejezet: Mitől érezzük magunkat jól a bőrünkben?
- 1. Előadás: Mi az, hogy egészséges ember?
- 2. Előadás: A boldogság pszichológiája
- 3. Előadás: A hit pszichológiája
- 4. Előadás: A motivációk
- II. Fejezet: Az érzelmek működése
- 1. Előadás: Az alapérzelmek
- 2. Előadás: Az evolúció kontármunkája
- 3. Előadás: Az érzelmek szerepe a gondolkodásban
- 4. Előadás: A kognitív disszonancia
- III. Fejezet: A szellemi képességek
- 1. Előadás: Az intelligencia természete és mérése
- 2. Előadás: Kreativitás, érzelmi intelligencia
- 3. Előadás: A tanulás
- 4. Előadás: Az intuíció működése
IV. Fejezet: A tudattalan ereje
- 1. Előadás: A tudattalan fogalma és működése
- 2. Előadás: A freudi énvédő mechanizmusok
- 3. Előadás: A reziliencia fogalma és működése
- 4. Előadás: A válságkezelés pszichológiai eszközei
V. fejezet: A módosult tudatállapotok
- 1. Előadás: A módosult tudatállapotok
- 2. Előadás: Gondolkodás módosult tudatállapotban
- 3. Előadás: A varázsigék természete és működése
- 4. Előadás: A kooperáció és a versengés pszichológiája
Tekintsd meg Mesterkurzusunk I. fejezetének 1. előadását!
Kattints a "Nézz bele" fülre.
I. Fejezet: Mitől érezzük magunkat jól a bőrünkben?
A pszichológia hagyományosan annak a tudománya, hogy mi mindentől tudjuk magunkat boldogtalannak érezni. Csak az utóbbi 25-30 évben kezdett el azzal is foglalkozni, hogy min múlik az, hogy időnként mégiscsak egészen jól érezzük magunkat a bőrünkben. Ez a tudomány, amit pozitív pszichológiának neveztek el, még eléggé fiatal, de máris nagyon látványos és időnként kifejezetten meglepő eredményeket ért el. Az egyik legfontosabb eredmény dióhéjban: mindenki másképp érzi magát jól a bőrében, vagy egy kicsit fellengzősebben: mindenki mástól lesz boldog.
I. Fejezet 1. Előadása: Mi az, hogy egészséges ember?
Létezik-e egyáltalán olyan, hogy egészséges ember? A válaszom: igen, létezik, sőt, a legtöbben azok vagyunk akkor is, ha időről időre vannak súlyos lelki problémáink.
És miért pszichológiáról beszélünk, miért nem szép magyar szóval lélektanról? A válaszom: azért, mert nagyon más a két dolog. Az előadásban bemutatjuk, hogyan lett a pszichológia filozofálásból egyértelműen természettudomány, és elemezzük pszichológiai kísérletezés nehézségeit és szépségeit is.
Pogátsa Zoltán: A költségvetési Deficit Mítosz / STREAMING
Az egészséges ember pszichológiája - Mérő László TSU-kurzusa 20 előadásban
Az "Egészséges ember pszichológiája" című sorozatban Mérő László professzor mélyrehatóan vizsgálja az emberi boldogság, hit, motiváció és érzelmek pszichológiáját. A 20 előadásból álló kurzus bemutatja, hogy mitől érezzük jól magunkat a bőrünkben, miként hat a hit és a motiváció életünkre, valamint hogy az érzelmek milyen szerepet játszanak a gondolkodásban. A sorozat rávilágít az intelligencia természetére, a kreativitás és érzelmi intelligencia kapcsolatára, valamint arra, hogy tudat alatt miként működünk. Az előadások gyakorlati példákon keresztül segítik megérteni a pszichológia elméleti alapjait és az emberi viselkedés komplexitását.
Az előadások a Részletes tartalom fülön találhatóak.
A kurzus vázlata:
- I. Fejezet: Mitől érezzük magunkat jól a bőrünkben?
- 1. Előadás: Mi az, hogy egészséges ember?
- 2. Előadás: A boldogság pszichológiája
- 3. Előadás: A hit pszichológiája
- 4. Előadás: A motivációk
- II. Fejezet: Az érzelmek működése
- 1. Előadás: Az alapérzelmek
- 2. Előadás: Az evolúció kontármunkája
- 3. Előadás: Az érzelmek szerepe a gondolkodásban
- 4. Előadás: A kognitív disszonancia
- III. Fejezet: A szellemi képességek
- 1. Előadás: Az intelligencia természete és mérése
- 2. Előadás: Kreativitás, érzelmi intelligencia
- 3. Előadás: A tanulás
- 4. Előadás: Az intuíció működése
IV. Fejezet: A tudattalan ereje
- 1. Előadás: A tudattalan fogalma és működése
- 2. Előadás: A freudi énvédő mechanizmusok
- 3. Előadás: A reziliencia fogalma és működése
- 4. Előadás: A válságkezelés pszichológiai eszközei
V. fejezet: A módosult tudatállapotok
- 1. Előadás: A módosult tudatállapotok
- 2. Előadás: Gondolkodás módosult tudatállapotban
- 3. Előadás: A varázsigék természete és működése
- 4. Előadás: A kooperáció és a versengés pszichológiája
Tekintsd meg Mesterkurzusunk I. fejezetének 1. előadását!
Kattints a "Nézz bele" fülre.
I. Fejezet: Mitől érezzük magunkat jól a bőrünkben?
A pszichológia hagyományosan annak a tudománya, hogy mi mindentől tudjuk magunkat boldogtalannak érezni. Csak az utóbbi 25-30 évben kezdett el azzal is foglalkozni, hogy min múlik az, hogy időnként mégiscsak egészen jól érezzük magunkat a bőrünkben. Ez a tudomány, amit pozitív pszichológiának neveztek el, még eléggé fiatal, de máris nagyon látványos és időnként kifejezetten meglepő eredményeket ért el. Az egyik legfontosabb eredmény dióhéjban: mindenki másképp érzi magát jól a bőrében, vagy egy kicsit fellengzősebben: mindenki mástól lesz boldog.
I. Fejezet 1. Előadása: Mi az, hogy egészséges ember?
Létezik-e egyáltalán olyan, hogy egészséges ember? A válaszom: igen, létezik, sőt, a legtöbben azok vagyunk akkor is, ha időről időre vannak súlyos lelki problémáink.
És miért pszichológiáról beszélünk, miért nem szép magyar szóval lélektanról? A válaszom: azért, mert nagyon más a két dolog. Az előadásban bemutatjuk, hogyan lett a pszichológia filozofálásból egyértelműen természettudomány, és elemezzük pszichológiai kísérletezés nehézségeit és szépségeit is.